A Chicagói Hercegnő Kritika
hogyan-kell-szkennelniCsomai Lóránt Sajnálatos, hogy kelet és nyugat ellentétet a férfi főhős agresszív magatartásával és beszédével, illetve a főhősnő és kíséretének túlzott és ostobaság határát súroló affektálásával lehet csak kifejezni. Az alpári és ízléstelen poénok a maradék szereplők méltóságát is degradálták. A hangosítás rossz, fülsértő sok esetben. Többen a fülüket fogták a nézőtéren. Mindezt az első felvonás után megritkult nézőtér is jól mutatta. Itt részletesen is értékelhetsz. Színészek értékelése: 9 néző véleménye 9. 6 Edith Rockefeller értékelem: Nádasi Veronika 16 néző véleménye 8. 7 Lizaveta Kalocsai Zsuzsa 8. 6 Mr. Benjámin Lloyd Dézsy Szabó Gábor 8 néző véleménye 8. 4 Mary Fischl Mónika 18 néző véleménye 8. 3 Bordás Barbara 19 néző véleménye 8. 1 Borisz Dolhai Attila Mr. James Bondy Laki Péter 4 néző véleménye 8 Adrian Negresco Miklós Attila 12 néző véleménye 7. 9 Rosemary Dragica Szendy Szilvi 5 néző véleménye 7. 8 Sarah Rotschild Zábrádi Annamária Alexej Zénó Luparovics Sipos Imre 13 néző véleménye 7.
Barbie a rocksztár hercegnő
Ebben élen jár az eddig inkognitóban megismert herceg, de a kedves mama, Lizaveta hercegnő sem tud bánni a pénzzel. Ebbe a szituba csöppennek be a lányok, meg a róluk levakarhatatlan Mr. James Bondy. Belép a második konfliktuscsomag: a Lloyd-lány, Mary feltőkésítené az országot, cserébe és első lépésként megveszi a palotát, hogy felújítsa, kihajigálná az ősök képeit és hasonló ócskaságokat.
Ha lehántjuk róla az aktualizálást, a darab – még az átdolgozások, húzások és a kiváló áthangszerelés után is – egy gálaestet kínál, amelyen eddig kevésbé ismert melódiák szólalnak meg kellemes váltakozásban. A bonviván szép tenorja átmelegíti a szíveket. Hogy a szem is megkapja a magáét: Velich Rita parádés jelmezek tömegét tervezte, a cserfes lányok hatvanas évekbeli (! ) bő szoknyás ruhákat kaptak, Borisz orosz bojárok köpenyét, Sylvária előkelőségei pedig orosz népmesei ihletésű darabokat. Horesnyi Balázs díszlete éppen olyan, hogy meg tudja mutatni a kissé talmi világot, ugyanakkor roppant praktikus. És ha a közönség reakcióit nézzük: nagy a siker. Részletek, szereposztás, jegyvásárlás
A chicago hercegnő kritika free
- Homloküreg gyulladás szemfájdalom
- A chicago hercegnő kritika 4
- Térd mögötti hajlat fájdalom
- A chicago hercegnő kritika 3
Szerencsére, mert így a totális hepiendnek nem fekszik az útjába semmi. Aki járatos e zenés játékok fordulataiban, megérzi, hogy legójátékot kapott, egy kis Marica grófnő, egy kis Víg özvegy, meg némi Csárdáskirálynő van itt összecementezve, hozzákeverve egy akó honfibú, egy pint nemzeti érzés (cigányzene, igen jó muzsikusokkal), három kupica amerikaellenesség (fúj, csááászton! ), és néhány csepp aktualizálás (letelepedési kötvényt ajánlanak Lloydnak). Ha valaki kíváncsi lenne ezek után a nyersanyagra, csak ajánlani tudom a Winkler Gábor -féle operettlexikont, ami azért különösen érdekes, mert az összevetés megmutatja, hogyan lehetett az eredeti történetből mai néző számára is elfogadható, sőt kedvelt művet faragni. Lőrinczy Attila faragása új darabot hozott létre a vázból. Hiszen a zenei anyag szép, a dalszövegek (szintén Lőrinczy) gördülékenyek – bár a hercegi sarj múltba vágyódása túl szép, túlságosan érzelmes. Nem csoda, hogy az operettgálák sikerdarabja. Noha Kálmán Imre igazi terepe az érzelmek kidalolása volt, azért fölényes biztonsággal kezelte a számára új dzsesszmuzsikát is.
Bordás Barbara (Mary Lloyd, a majdani hercegnő) Bedő J. István | Nem túl sok maradt meg Kálmán Imre eredeti operettjének szövegkönyvéből, amit két igen derék osztrák operettiparos épített meg. ( Alfred Grünwald és Julius Brammer 16 történetet rakott össze együtt, visszatérő zeneszerző partnerük volt Kálmán, Lehár, Ábrahám Pál, Robert Stolz, Leo Fall, Strauss. ) A chicagói hercegnő a nagy közép-európai operettáradat hullámain született, de amikor bemutatták, 1928-ban a csillogó műfajnak már új versenytársa akadt. A kávéházakban megjelent az addig szokásos muzsika mellett az európai publikumot piszkálgató amerikai dzsessz (akkor még jazz). A másik pedig a némafilm sarkába tipró talking picture, a hangosfilm (amint az hamarosan majd látható lesz az Operettszínház Ének az esőben produkciójában). A chicagói hercegnő ezt a kilencven évvel ezelőtti miliőt idézi fel. Az előadás pedig valami még olyanabbat, de egy kicsit a jelen felé taszigálva. A darab, ha akarom: nemzedéki konfliktus, ha akarom: stílusok összeütközése – mindenesetre a budapesti előadás ezek mellett a hagyományos, hazai értékek és a globális kultúra közötti összecsapásra is kihegyezi.